Új ISO/DIS 9001:2025 és ISO/DIS 14001:2025

HAMAROSAN JÖNNEK AZ ÚJ ISO 9001 ÉS ISO 14001 SZABVÁNYOK!

Kedves tanúsított Partnereink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket a közeljövőben várható újdonságokról.

Végre 10 év után várhatóan megújul a két legelterjedtebb szabvány, amivel régi tartozását teljesíti az ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet.

Röviden, de a legfontosabb változásokat bemutatva ajánlom figyelmükbe a mellékelt tájékoztatóinkat.

Kérdés esetén természetesen szívesen állunk rendelkezésükre!

ISO 9001:2015 vs. ISO DIS 9001:2025 – Főbb különbségek

A szervezetek által az ISO 9001 szabvány felülvizsgálatával kapcsolatban elkövetett leggyakoribb hiba az, hogy feltételezik, valójában semmi sem fog változni.

Aztán megérkezik az új verzió, és az auditorok új kérdéseket tesznek fel.

Majd a cégek kapkodva próbálják aktualizálni rendszereiket, általában határidős nyomás alatt, sok hibával és erőfeszítéssel, és néha olyan eltérésekkel és megállapításokkal, amelyek elkerülhetők lettek volna.

Már 2025.08.27-től elérhető az ISO 9001:2026 szabvány tervezete az ISO/DIS 9001:2025, amely változásokat vezet be a vezetés, a kultúra, az etika, a kockázatkezelés és az ügyfélközpontúság terén. Ha időben felkészül, az azt jelenti, hogy később nem lesznek szükségtelen kockázatok, amelyek veszélyeztetnék a folyamatos tanúsított státuszt.

Főbb különbségek az ISO/DIS 9001:2025 szabványban:

Fokozott hangsúly a kockázat- és lehetőségkezelésen (6.1. pont)
Minőségi kultúra és etikus viselkedés fokozása (5.1.1. és 7.3. pont)
A változáskezelési követelmények kibővítése (6.3. pont)
A folyamatos fejlesztés újrafogalmazása és megerősítése (10.1. pont)

Most röviden áttekintjük az ISO 9001:2015 és a DIS közötti legfontosabb különbségeket, és bemutatjuk, mit jelentenek ezek az alkalmazó szervezetek, minőségügyi vezetők és egyéb érdekelt felek számára.

Az ISO 9001 jelenlegi tervezetét DIS-ként publikálták, ami az ISO fejlesztési folyamatának köztes lépése. Ebben a szakaszban (2025.11.19-ig) a nemzeti szabványügyi testületek észrevételeket kapnak, véleményt nyilvánítanak és szavaznak róla, majd további finomítások történnek, amelyek az FDIS-hez (Végső Nemzetközi Szabványtervezet) vezetnek a hivatalos megjelenés előtt, amely várhatóan 2026-ban kerül közzétételre.

Kérem, ne feledje, hogy a DIS jelenlegi verziója és az FDIS között változások lehetnek!

A változások összefoglalása

A változás mértéke	Szabványpont száma	Szabványpont/szakasz neve
Jelentős	5.1.1	Vezetés és elkötelezettség – Általános
	6.1.2	Kockázatok kezelésére irányuló intézkedések
	6.1.3	A lehetőségek kiaknázására irányuló intézkedések
	6.3	A változások tervezése
	7.3	Tudatosság
	10,1 (10,3)	Általános (fejlesztés)
Mérsékelt	4.2	Az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak megértése
	7.1.6	Szervezeti ismeretek
	8.2.1	Ügyfélkommunikáció
	8.4.3	Információk külső szolgáltatók számára
	8.5.1	A termelés és a szolgáltatásnyújtás ellenőrzése
	8.5.3	Ügyfelek vagy külső szolgáltatók tulajdonában lévő ingatlanok
	9.1.2	Ügyfél elégedettség
	9.2.2	Belső audit program
	9.3.2	Vezetői áttekintésből származó információk
	9.3.3	Vezetői áttekintés eredményei
Csekély (szerkesztői)	4.1	A szervezet és kontextusának megértése
	4.3	A minőségirányítási rendszer hatókörének meghatározása
	4.4	Minőségirányítási rendszer és folyamatai
	5.2	Minőségpolitika
	5.3	Szervezeti szerepek, felelősségek és hatáskörök
	6.1.1	Kockázatok és lehetőségek kezelésére irányuló intézkedések – Általános
	6.2	Minőségi célok és azok elérésének megtervezése
	7.1.3	Infrastruktúra
	7.1.4	A folyamatok működésének környezete
	7.1.5	Erőforrások monitorozása és mérése
	7.2	Kompetencia
	7.5	Dokumentált információk
	8.1	Műveleti tervezés és irányítás
	8.2.1	Ügyfélkommunikáció
	8.3	Termékek és szolgáltatások tervezése és fejlesztése
	8.5.2	Azonosítás és nyomon követhetőség
	10.2	Nemmegfelelőség és korrekciós intézkedés
Nincs változás	5.1.2	Ügyfélközpontúság
	7.1.1	Általános (Erőforrások)
	7.1.2	Emberek
	7.4	Kommunikáció
	8.2.2	Termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos követelmények meghatározása
	8.2.3	A termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos követelmények felülvizsgálata
	8.2.4	A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó követelmények változásai
	8.4.1	Általános (Külsőleg biztosított folyamatok, termékek és szolgáltatások ellenőrzése)
	8.4.2	Az ellenőrzés típusa és mértéke
	8.5.4	Megőrzés
	8.5.5	Kiszállítás/teljesítés utáni tevékenységek
	8.5.6	Változások ellenőrzése
	8.6	Termékek és szolgáltatások kiadása
	8.7	Nem megfelelő kimenetek szabályozása
	9.1.3	Elemzés és értékelés
	9.1.1	Általános (monitoring, mérés, elemzés és értékelés)
	9.2.1	Általános (belső ellenőrzés)
	9.3.1	Általános (vezetői áttekintés)

Az ISO DIS 9001:2025 szabvány változásainak áttekintése

4. Pont – A szervezet kontextusa

4.2 Az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak megértése – Új követelmény került hozzáadásra: A szervezeteknek elemezniük kell, hogy az érdekelt felek azonosított igényei közül melyeket kell a minőségirányítási rendszeren keresztül kezelni.

5. Pont – Vezetés

5.1.1 Vezetés és elkötelezettség (Általános) – Új vezetői felelősségi kör került bevezetésre: a felső vezetésnek aktívan elő kell mozdítania a minőség és az etikus magatartás kultúráját.

6. Pont – Tervezés

6.1.2 / 6.1.3 Kockázatok és lehetőségek – Az előző 6.1.2. szakaszt kettéosztottuk:

A 6.1.2 most már csak a kockázatok kezelésére irányuló intézkedésekre összpontosít.
A 6.1.3 a lehetőségek kiaknázására irányuló intézkedéseknek szenteli magát, ugyanolyan fontosságot tulajdonítva nekik, mint a kockázatoknak.

A DIS erősebb megfogalmazást vezet be, előírva a szervezeteknek a kockázatok és lehetőségek elemzését és értékelését, ne csak azonosítását.

6.3 Változások tervezése A figyelembe veendő tényezők listája négyről hétre bővült, és most már a következőket is tartalmazza:

A hatékonyság monitorozása
Változások kommunikációja
Eredmények áttekintése

7. Pont – Támogatás

7.1.6 Szervezeti tudás – A hangsúly a termék/szolgáltatás megfelelőségéről a minőségirányítási rendszer egészének kívánt eredményeinek elérésére helyeződik át. A tudást meg kell őrizni, alkalmazni és meg kell osztani, nem csak „elérhetővé kell tenni”.

7.3 Tudatosság – A személyzetnek most már tisztában kell lennie a szervezet minőségi kultúrájával és etikai viselkedési normáival is, nem csak az eljárásokkal és célokkal.

8. Pont – Működés

8.2.1 Ügyfélkommunikáció – A szervezeteknek mostantól kommunikálniuk kell az ügyfelekkel a szolgáltatás vagy a termék zavara esetén teendő vészhelyzeti intézkedéseket. A kommunikációs csatornák (közösségi média, weboldalak, GYIK) példái egy megjegyzésben találhatók.

8.4.3 Külső alvállalkozók (szolgáltatók/beszállítók) tájékoztatása – A külső szolgáltatókat/beszállítókat adott esetben tájékoztatni kell az ügyfelekkel és más érdekelt felekkel való interakciókkal kapcsolatos követelményekről.

8.5.1 Termelés és szolgáltatásnyújtás ellenőrzése – A dokumentált információknak egyértelműen meg kell határozniuk három elemet: jellemzőket, tevékenységeket és eredményeket. Egy megjegyzés tisztázza, hogy a szervezetek termék-/szolgáltatás-ellenőrzést vagy folyamat-validálást alkalmazhatnak.

8.5.3 Ügyfelek vagy külső felek tulajdonában lévő vagyon – A külső vagyon azonosítására, ellenőrzésére, védelmére és megőrzésére vonatkozó kötelezettség kevésbé explicit módon van megfogalmazva, mint az ISO 9001:2015 szabványban, így ez a követelmény kevésbé szigorú.

9. Pont – Teljesítményértékelés

9.1.2 Ügyfél-elégedettség – Egyszerűsített megfogalmazás: A szervezeteknek „monitorozniuk kell az ügyfél-elégedettséget”. A megjegyzés kiemeli a digitális (modern) visszajelzési forrásokat, mint például az online panaszokat és a közösségi médiát.

9.2.2 Belső audit program – A belső ellenőrzéseknek a hatókör és a kritériumok mellett mostantól meghatározott célokat is tartalmazniuk kell.

9.3.2 Vezetői felülvizsgálat bemenetei – A vezetői felülvizsgálatoknak kifejezetten figyelembe kell venniük az érdekelt felek igényeiben és elvárásaiban bekövetkezett változásokat.

9.3.3 Vezetői felülvizsgálatok kimenetei – A folyamatos fejlesztés a vezetői felülvizsgálatok egyik fő kimeneteként jelenik meg.

10. Pont – Fejlesztés

10.1 Folyamatos fejlesztés (10.3-ról átszámozva) – A folyamatos fejlesztésnek mostantól a minőségirányítási rendszer alkalmasságára, megfelelőségére és hatékonyságára kell kiterjednie. A záradékok számozása megváltozott (már nem 10.3), de a szándék is megerősítést nyert.

Mennyit változott?

Összefoglalva, az ISO 9001 jelenlegi DIS-felülvizsgálata egy sor célzott, de érdemi frissítést vezet be. Az ISO 9001:2015 szabvány strukturális keretének nagy része változatlan marad; a folyamatalapú megközelítéssel, a kockázatalapú gondolkodással és a folyamatos fejlesztéssel ismerkedő szervezetek nem tapasztalnak radikális átalakítást.

A szabvány fő része mérsékelt módosításokon esett át, beleértve a kockázatértékelésre vonatkozó pontosabb követelményeket, a lehetőségekre vonatkozó külön alpontot, a változásmenedzsmenttel kapcsolatos kibővített elvárásokat, a szervezeti ismeretek szélesebb körű kezelését, valamint a minőségi kultúra és az etikus viselkedés kifejezett hangsúlyozását.

A legtöbb vállalat számára ezek a változások nem igénylik a minőségirányítási rendszer teljes újratervezését. Ehelyett finomítaniuk kell a meglévő folyamatokat, megerősíteniük kell a döntések indoklásának módját (beleértve a kockázatokat, a lehetőségeket és az érdekelt felek igényeit), valamint ki kell terjeszteniük a tudatosságot és a vezetési gyakorlatokat a kultúra és az etika magába foglalására.

Mivel ez még a DIS szakasz, valószínűleg finomításokra kerül sor a végleges tervezet (FDIS) és a 2026-os publikáció előtt. A minőségügyi szakemberek ennek ellenére megnyugodhatnak: az új verzió ’csak’ evolúciós, nem forradalmi jellegű. Az ISO 9001:2015 szabvány szerint már tanúsított szervezeteknek kiigazításokkal kell szembenézniük – néha finomabbakkal, néha nagyobb fegyelmet igénylőkkel –, de az általános átmeneti erőfeszítésnek kezelhetőnek, nem pedig zavarónak kell lennie.

ISO 14001:2015 vs. ISO DIS 14001:2025 – Főbb különbségek

Megjelent az ISO 14001 szabvány régóta várt nemzetközi szabványtervezete, amely az első hivatalos lépést jelzi a világ vezető Környezetközpontú Irányítási Rendszer (EMS) szabványának korszerűsítésében. Bár a szöveg most egy 12 hetes szavazáson esik át, a DIS világos képet ad arról, hogy fog kinézni a 2026-os kiadás, és hogy a tanúsított szervezeteknek mire kell összpontosítaniuk a felkészülés során.

Mi változik?

Szabvány pont/szakasz	Hol keressem	Miért fontos
Modernizált terminológia és harmonizált struktúra	az ’egészben’	A „Ez a nemzetközi szabvány” szóból „ez a dokumentum” lesz, a „teljesít” szóból pedig „megfelel”; a feljegyzéseket mostantól a „dokumentált információként elérhető” kifejezéssel különböztetik meg az opcionális dokumentációtól. A frissítés az ISO harmonizált struktúráját is alkalmazza, hogy elősegítse az integrációt más irányítási rendszerszabványokkal.
Fokozott hangsúly a környezeti feltételeken	4.1	A szervezeteknek figyelembe kell venniük, hogy az olyan kérdések, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és az erőforrások elérhetősége, hogyan befolyásolják – és hogyan befolyásolják – a működésüket.
Egyértelműség az EMS hatókörének meghatározásakor	4.3	A hatókörrel kapcsolatos döntéseknek mostantól életciklus-szempontot kell figyelembe venniük, biztosítva, hogy a szervezet által kontrollálható vagy befolyásolható ’upstream és downstream’ hatások ne maradjanak figyelmen kívül.
Érdekelt felek számára egyértelmű tájékoztatás	4.2 megjegyzés	Az új példák összehangolják az ISO 14001 és az ISO 9001 szabványokat, így könnyebben azonosítható, hogy kinek az elvárásai számítanak.
A vezetői elszámoltathatóság megerősítése	5.1	A felső vezetésnek személyesen kell részt vennie a munkában, és akkor is elszámoltathatónak kell maradnia, ha feladatokat delegálnak; a vezetői támogatás minden szerepkörben elvárt, nem csak a vezetői pozíciókban.
Kockázatalapú tervezés finomítása	6.1.4-6.1.5	A 6.1.4. pontból „Kockázatok és lehetőségek” lesz; az átnevezett 6.1.5. pont szorosabbra fűzi a kapcsolatokat a szempontok, a megfelelési kötelezettségek és a tervezett intézkedések között.
Új változáskezelési záradék	6.3	A szervezeteknek módszeresen kell megtervezniük és kezelniük az EMS-sel kapcsolatos változtatásokat a kívánt eredmények megőrzése érdekében.
Életciklus- és vészhelyzeti útmutató	6.1.2 megjegyzés	Egy új megjegyzés elmagyarázza, hogyan kell alkalmazni az életciklus-szemléletet; a potenciális vészhelyzeteket mostantól itt határozzák meg, a normál szempontoktól elkülönítve.
A működési ellenőrzés kiterjesztve az alvállalkozókra (szolgáltatókra/beszállítókra)	8.1	A KIR-nek ellenőriznie vagy befolyásolnia kell a külsőleg biztosított folyamatokat, termékeket vagy szolgáltatásokat, és meg kell határoznia az ellenőrzés szintjét a dokumentált információkban.
A vezetőségi áttekintés átstrukturálása	9.3	Az alkategóriák mostantól ’Általános, Bemenetek és Eredmények’, így az audit riportok jobban áttekinthetőek.
Folyamatos fejlesztésű rendrakás	10	A 10.1. pont törölve; szövegrésze beépül a 10.2–10.3. szakaszokba, de a folyamatos fejlesztés előmozdítására irányuló kötelezettség továbbra is fennáll!
Az ’A’ melléklet kibővítve; a ’B’ melléklet törölve	’A’ melléklet	A magyarázó megjegyzések jelentősen kibővültek (pl. ’A’ 6.3 a változásmenedzsmentről), míg a ’B’ mellékletben található bibliográfiát az egyszerűség kedvéért törölték.

Miért fontos a revízió?

A bizottság célja az ISO 14001:2015 szabvány frissítése, hogy az továbbra is releváns maradjon a mai környezeti realitásoknak – az éghajlatváltozás elleni fellépésnek, a természet pusztulásának, az erőforrások szűkösségének és a fokozott érdekelt felek ellenőrzésének – megfelelően, miközben teljes mértékben összhangban van más ISO Irányítási Rendszerszabványokkal. A legtöbb szervezet számára ez a meglévő KIR folyamatok finomítását, nem pedig újragondolását jelenti. Az aktualizált revízió késleltetett bevezetése a tanúsított szervezeteknél megfelelési kockázatokat okozhat, amint az új követelmények auditálhatóvá válnak.

Azonnali prioritások a tanúsított szervezetek számára

Tekintse át újra a termékeinek és/vagy szolgáltatásainak (LCA) életciklus-perspektíváját, a KIR hatókörét, és tudatosan rögzítse a szolgáltatási/előállítási folyamat előzetes és utólagos szakaszának hatásait.
Olyan változáskezelési kontrollokat kell létrehozni vagy formalizálni, amelyek megfelelnek az új 6.3. pontnak.
Mutassa be a vezetői elszámoltathatóságot a munkaköri leírások, szabályzatok és kommunikációs anyagok frissítésével.

Valószínűsíthető idővonal

FDIS (Nemzetközi Szabvány Végleges Vázlata): várhatóan 2025 októberében (az ISO szavazási eredményétől függően)
Az ISO 14001:2026 szabvány megjelenése: várhatóan 2026 januárjában
Átmeneti időszak: az IAF várhatóan legfeljebb három évet engedélyez, ami azt jelenti, hogy a tanúsított szervezeteknek 2029 elejére kell átállniuk (pontosítás később).